Sajtóértesülések szerint Donald Trump amerikai elnök 25%-os acél-, alumínium-, autó- és autóalkatrész-importvámok bejelentését követően április 2-án az Egyesült Államok globális kölcsönös vámpolitikát mutatott be, amely az Európai Uniót (EU) megcélzó 20%-os kölcsönös vámtételt is tartalmaz.
Az EU tisztviselői kijelentették, hogy körülbelül 290 milliárd euró értékű uniós exportra vonatkozik az Egyesült Államok 20%-os alapvámja, ami további 58 milliárd eurós vámköltséget jelent. Az autóipar lesz a legsúlyosabban érintett, mivel az USA által az uniós autókra kivetett 25%-os importvám mintegy 66 milliárd euró értékben érinti az árukat. Ezenkívül az acélra és alumíniumra kivetett 25%-os vámok további 26 milliárd euró értékű uniós fémexportot érintenek.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke határozottan bírálta Trump vámpolitikáját, és arra buzdította az Egyesült Államokat, hogy a konfrontációról a tárgyalásokra térjen át. Ha azonban a Fehér Házzal folytatott tárgyalások kudarcot vallanak, az EU kész azonnal reagálni. Az Egyesült Államok acélvámjaival szembeni kezdeti ellenintézkedéseken túl az EU kész további megtorló lépéseket végrehajtani.
A múlt hónapban az Egyesült Államok acélvám-bejelentését követően az EU 15%-os-25%-os vámot vetett ki 26 milliárd euró értékű amerikai árura, beleértve az acél- és alumíniumtermékeket, a mezőgazdasági termékeket (például a bourbon- és a mogyoróvaj), a textileket és a háztartási gépeket. A tarifák több mint 2000 termékkategóriára vonatkoznak, és várhatóan április közepe körül lépnek életbe.
Az importált autókra kivetett 25%-os amerikai vámra válaszul az EU elindította az ellenintézkedések második szakaszát, és 30%-os megtorló vámot tervez kivetni az EU-ban az amerikai autógyártók, például a General Motors és a Ford által értékesített SUV-kra és kisteherautókra. Ha megtörténik, ez az Egyesült Államok autóeladásainak 12%-os csökkenéséhez vezethet az EU-ban, ami több mint 4 milliárd eurós veszteséget eredményezhet.
Ezenkívül az EU célba veheti a nagy amerikai technológiai vállalatokat. Carsten Brzeski, az ING globális makró részlegének vezetője olyan lehetséges lépéseket javasolt, mint például a szigorúbb szabályozás, az EU Kényszerellenes Eszközének (ACI) használata a vállalkozási engedélyek késleltetésére, a közbeszerzési szerződésekhez való hozzáférés korlátozása, a szellemi tulajdonjogok korlátozása, vagy akár az Egyesült Államok EU-ba történő befektetéseinek betiltása. A potenciális célszektorok közé tartoznak az alkalmazásboltok, az okostelefonok és a felhőszolgáltatások.
Tekintettel arra, hogy az EU korlátozott számú hazai technológiai óriása van, továbbra is nagymértékben függ az Apple, a Google, az Amazon, a Meta, a Microsoft, az Intel és a LinkedIn termékeitől és szolgáltatásaitól. Az uniós adatok azt mutatják, hogy az Egyesült Államoknak 109 milliárd eurós kereskedelmi többlete van az EU-val szemben a szolgáltatási szektorban. Az Egyesült Államok digitális szolgáltatásainak megcélzása „nukleáris lehetőségnek” számít az EU kereskedelempolitikai eszköztárában.
Emmanuel Macron francia elnök sürgette az európai cégeket, hogy függesszék fel az Egyesült Államokban történő befektetéseiket, miközben a francia kormány az amerikai technológiai cégek elleni küzdelemre irányuló intézkedéseket is vizsgálja. Eközben Robert Habeck leköszönő német alkancellár azt javasolta, hogy az EU kössön szövetséget Mexikóval és Kanadával, hogy közösen szembeszálljon az amerikai vámokkal.
Spanyolország az Egyesült Államokba irányuló export 14%-os visszaesésétől tart, különösen a gépek és elektromos berendezések terén. Pedro Sanchez spanyol miniszterelnök 14,1 milliárd eurós választervet jelentett be a vállalkozások finanszírozásának támogatására és az Egyesült Államokon kívüli alternatív piacok feltárására.
Az Európai Bizottság elnöke hangsúlyozta, hogy az EU-nak számos eszköz áll a rendelkezésére -a kereskedelemtől a technológiáig és a piac méretéig-, amikor válaszát kidolgozza. Ennek ellenére Európának és az Egyesült Államoknak is nagy tétje van ebben az eszkalálódó kereskedelmi vitában. Az uniós adatok azt mutatják, hogy 2024-ben az Egyesült Államok volt Európa legnagyobb árufelvevője, a gyógyszerektől az autókon át az alkoholos italokig és a távközlési berendezésekig mindent beszerzett. Az amerikai statisztikák ugyanakkor azt mutatják, hogy tavaly az EU volt a legnagyobb amerikai áruimport forrása.
